Ajánld ezt az oldalt barátaidnak

 
   
Az igazság, ami az ételed mögött rejlik

Hui-Ming Toh beavatott nővér, Auckland, Új-Zéland
(Eredetileg angolul)

Megtennéd-e valaha, hogy kinyitod a hűtőszekrényt, előveszel húsz tányérnyi tésztát, és kidobod a kukába, és csak egy tányér ételt eszel meg? És ha öt négyzetméter esőerdőt irtanál ki egy ebédért, vagy a lefolyóba öntenél 9.500 liter vizet? Persze, hogy nem tennéd meg. Azonban csupán azzal, hogy megeszel fél kilogramm húst, éppen ezt teszed. A húsevés a környezet erőforrásainak nem hatékony használatával és elpusztításával jár, végtelen szevedést okoz az állatoknak, és káros az egészségünkre. Nos, ha zavar a gondolat, hogy a krumplipüréd mellé kutyát süss, miért sütnél meg más szelíd állatot?
Szennyvízderítő:
Az Utah állambeli sertéstelepen, a Circle Four Gazdaságban 1.400.000 literes szennyvízderítő található. Amikor az ilyen derítőtavak folyókba vagy tavakba ömlenek, mint az 1995-ben, Észak-Karolinában történt, az eredmény katasztrofális lehet a környezetre.

Egy ENSZ jelentés kimutatta, "a tehenek, és nem a gépjárművek fenyegetik környezetünket a legnagyobb mértékben." Bizonyíték van arra, hogy a világ gyorsan növekvő marhacsordái veszélyeztetik a legnagyobb mértékben az éghajlatot, az erdőket és a vadvilágot. A tenyészett állatok 130-szor több ürüléket termelnek, mint az Egyesült Államok teljes lakossága, és ez a koncentrált szenny végül a vizet szennyezi, lepusztítja a felső talajréteget, és szennyezi a levegőnket. Továbbá a testgázaik és trágyájuk egyharmadnyi metánt bocsát ki, ami a széndioxidhoz képest húszszor gyorsabban emeli a bolygó hőmérsékletét. A húsevők felelősek e szenny 100 százalékáért, ami másodpercenként eléri a 39.000 kilogrammot. De ha elhagyod az állati termékeket, ezért nem leszel többé felelős.

Mi több, a hús iránti igényünk a nem-megújuló erőforrásokra is káros. Elképesztő, hogy 9.500 liter vízre van szükség fél kiló marhahús elállításához, viszont 110 liter elegendő fél kiló paradicsom, és 530 liter elegendő fél kiló teljes kiőrlésű kenyér előállításához. A víz fele, az Egyesült Államok mezőgazdasági területeinek 80 százaléka, a szójababtermelés szinte egésze, és a világ gabonatermelésének majdnem fele táplálék célú állattenyésztésre megy el. Míg ezt tesszük, 1 milliárd ember szenved éhínségtől és alultápláltságtól, és naponta 24.000 gyermek hal meg a Nyugat haszonállatainak szánt gabonamezők mellett. Miközben a világ éhezése megszüntethető lenne azzal, ha ritka erőforrásainkat hatékonyan használnánk fel, úgy, hogy a gabonát az emberek táplálására termesztjük.

 
Szomáliai éhínség áldozatai:
A szomáliai éhínség áldozatai sorbanállnak ételosztásnál. Egy fél kiló marhahús előállításához 2,2 kilogramm gabona szükséges, és a modern mezőgazdasági rendszerek kritikusai azt állítják, a hús-alapú étkezés súlyosbítja a világon az éhínséget.

Tudod-e, hogy évente 130 millió állatot gyilkolnak le Új-Zélandon? A legtöbb állatot ipari gazdaságokban tenyésztik, olyan rendszerben, amely a maximális termelést minimális költséggel akarja elérni. Ennek eredménye az, hogy az állatok mérhetetlen mentális és fizikai fájdalmat éreznek életük minden pillanatában. Mocskos, ablaktalan tárolórendszerekben tartják őket, és soha nem nevelhetik fel családjukat, nem kaparhatják a földet, nem tehetnek meg bármit, amit természetszerűen tennének. Nem érzik a napon a hátukon, és nem lélegeznek be friss levegőt, míg el nem jő a nap, amikor teherautókra rakják őket, mészárlás uticéllal. Új-Zélandon több mint 90 millió állat szenved ilyen körülmények között, és teljesen tudatuknál vannak, amikor elvágják a torkukat, majd otthagyják kivéreztetni őket.


A gazdák másik kegyetlen gyakorlata, hogy két hétig megvonják a madaraktól az élelmet, hogy a sokktól a testük több tojást rakjon, emberi fogyasztásra. És mert a hím csirkék haszontalanok a húsiparban, évente százmilliójukat élve ledarálják, vagy zsákban megfullasztják. Sőt, a vágóhídon a csirkék torkát elvágják, majd forró vízbe dobják őket, hogy leszedjék a tollukat, miközben sokan közülük még életben vannak.

Még manapság is, hogy azonosítás céljából megjelöljék a teheneket, a farmerek forró billogot ütnek a húsukba, amitől a tehenek fájdalmukban bőgnek. Ettől harmadfokú égési sérüléseket szereznek, a hím borjúk heréit pedig fájdalomcsillapítás nélkül tépik le. A szenvedésüket fokozza, hogy a legelőkön a levegő kémiai anyagokkal telített, és e gázok krónikus légzési problémákat okoznak, amitől fájdalmat okoz a lélegzés.

A tejükért tartott teheneket ismételten megtermékenyítik, és borjaikat elveszik tőlük, hogy az emberek ihassák a borjaknak szánt tejet. Naponta többször gépekre kötik őket, és genetikai manipuláció, erős hormonok és intenzív fejés felhasználásával tízszer annyi tejet termelnek, mint ami természetes. Ez okozza a végtelenül fájdalmas tőgy-gyulladást, amitől a tejipari tehenek majdnem fele szenved.

Az ipari gazdaságokban tartott állatoknak semmilyen jogi védelem nem jár a kegyetlenséggel szemben, ami pedig illegális, ha otthoni állatokról van szó: elhanyagolás, csonkítás, genetikai manipuláció és gyógyszer-programok, melyek krónikus fájdalmat, bénulást okoznak, és az erőszakos lemészárlás. Az író és költő, Robert Louis Stevenson mondta, "Olyan teremtmények tetemét fogyasztjuk, akiknek vágyai, szenvedélyei és szervei a magunkéhoz hasonlatosak." Igen, a tenyészeti állatok nem kevésbé intelligensek, és ugyanúgy éreznek fájdalmat, mint azon kutyák és macskák, akiknek társként örvendezünk.

Ezt olyan híradások tanúsítják, amelyek szerint tehenek átugorják a kétméteres kerítést, hogy megmeneküljenek a vágóhídtól, 10 kilométert gyalogolnak, hogy találkozzanak borjukkal, és átússzák a folyót, hogy szabadokká váljanak. A sertések is éles elméjű állatok, amint azt Dr. Donald Broom, a brit kormány tanácsadója felfedezte - "[A disznók] kognitív képességei eléggé kifinomultak. Jobb, mint a kutyáké, és határozottabban jobb, mint a hároméveseké."

A legfontosabb lépés a bolygónk megmentésére és az emberi és állati szenvedés csökkentésére az, ha vegetáriánussá válsz. A húsmentes étrend, mely összetett szénhidrátokban, fehérjében, rostban, omega-3-ban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, optimális táplálkozást biztosít, és olyan étkezési szokások alapját nyújtja, melyek az egészséges életet támogatják. Lenyűgöző bizonyítékokat találhatunk T. Colin Campbell Professzor "A Kína tanulmány" című könyvében, mely kijelenti, "az elkövetkező tíz évben amit biztosan hallani fogunk, az, hogy az állati eredetű fehérje az egyik legmérgezőbb tápanyag... a betegség kockézata drámaian emelkedik, ha csak egy kevés állati fehérjét is hozzáadunk az étrendhez." Tanulmányok bizonyítják, hogy a vegetáriánus gyerekek IQ-ja magasabb, mint osztálytársaiké, és a vegetáriánusok átlagban 10 évvel élnek tovább, mint a húsevők. Továbbá 50 százalékkal kevesebb az esélye szívbetegség és rák kialakulásának, és a húsevőknek kilencszeres esélyük van a túlsúlyra, a vegánokhoz képest. A vegetáriánus ételek megadnak nekünk minden szükséges tápanyagot, kívéve a telített zsírokat, koleszterint és szennyező anyagokat.

Viszont sokan azzal érvelnek, hogy a növények is élnek. Ez igaz, de a növények tudatossága csak 10 százalékos, míg az állatok tudatossága azonos az emberekével. És mert a növények nem közlekednek, a fájdalom érzése felesleges lenne számukra. Ezért a növények fiziológiailag eltérnek az emlősöktől. Ha egy fa ágát vagy leveleit levágod, virulni fog és még nagyobbra nő. Másrészről az állatoknak nincs szüksége rendszeres metszésre. Levághatod-e egy tehén lábát, azt remélve, négy másikat növeszt helyette?

Az élelmi célú állattenyésztés nagy pusztítást okoz a Földön. A környezet, az erőforrások és az egészségünk romlik, és noha legtöbben közülünk nem támogatják aktívan a gyilkolást, az emberek kifejlesztették a szokást, melyet a társadalom támogat: anélkül esznek húst, hogy tudomásul vennék, mit történik a megevett állatokkal. Azt mondják, "ha egyszer ellátogatsz a vágóhídra, egy életre vegetáriánus leszel. Mert mi magunk okozzuk, hogy a fájdalomtól és a félelemtől ordítanak." Nos, ha valaha is újra egy szelíd állatot akarsz megsütni, emlékezz, hogy olyannak eszed a húsát, aki egyenértékű a hőn szeretett házikedvenceiddel. Azzal a különbséggel, hogy ezt az állatot megkínozták.

 

Számos sokkoló kép található a következő weboldalakon:
http://www.goveg.com/photos.asp
http://www.viva.org.uk/photogallery/galleryindex.htm

A következő linken haszonállatok környezeti hatásáról találsz világtérképeket:
http://www.virtualcentre.org/en/library/key_pub/longshad/a0701e/A0701E09a.pdf

 
Esőerdők -
a Föld zöld tüdeje
Az esőerdők felégetése elpusztítja
a természetes ökoszisztémát
E megperzselt, kopár táj az ár,
amit néhány hamburgerért fizetünk!

 

*Az író 17 éves végzős középiskolai diák. A cikk egy iskolai dolgozatra készült, amiért a legjobb jegyet kapta.

 

Ajánld ezt az oldalt barátaidnak